MAGYARNI - az EKF megnyitó
Nem húzta a fülünkbe Lovasi András a "Csak egy kislány van a világon"-t, kár. Bocs, hosszú a poszt, de cserébe indulatos. Mert elcseszték.
Azt írja Örkény István, hogy már csak pár évet kell kibírni addig, amíg a magyarni ige a világ összes nyelvén valami nagyszerű dolgot fog jelenteni. (Pl. I'm going magyarni - odamenni egy csodás nőhöz, belekarolni, hazavinni stb.) Ez a pár év még nem telt le.
Hat előtt a pécsiek fiesta hangulatban siettek a Széchenyi térre. Színpad a Dzsámi előtt, a tér onnantól lejt lefelé, a Zsolnay kútnál már semmit se látni. Most a tér állapotát hagyjuk, az Alexandra előtt már sár, még átabotában sem tették le a köveket, dagonya. Bajnai Gordon dicséretesen rövid beszéde után jött a műsor. Pécs történetét vették végig a római kortól napjainkig, Káel Csaba rendezte.
Mi volt jó?
- a zene általában, mondjuk
- a hangosítás
- hogy vetítettek a Dzsámira
- a gólyalábon, keréken mozgó táncosok
- az árnyjáték jelenet
- hogy bemutatták a helyi nemzetiségiek zenéjét, táncát
- az idő
Mi nem volt jó?
- hogy messze, valahol távol a nézőktől volt a színpad
- hogy unásig ismert paneleket vonultattak fel
- hogy a helyi nemzetiségiek jelenlétét pusztán egyetlenegy egy tánccal jelezték, pedig elvileg a "Balkán kapuja" -ként nyílik meg a város idén
- hogy a műsor utolsó harmadára elfogyott a dramaturgiai koncepció, csak a zene és a képek maradtak, kínos időkitöltés volt, fúvószenekar vonulgatásával
- hogy épp ezért a huszadik századi Pécs története megállt Vasarelynél
- a csúcspontnak szánt "Várj míg felkel majd a Nap" - nak a sztárkórusos eléneklése, melynek üzenetértéke teljes melléfogás, mely giccses, avíttas, lejárt egy ilyen megnyitóhoz
- a felemelkedő lufi, ami a Nap akart lenni, melynek felkelésére várunk, várunk mindannyian, de a fekete égbolton csak egy kissebbfajta telihold volt (ezt ki a #&ä@° találta ki gyerekek?!)
- hogy a kurva életbe, semmilyen módon nem szólt a fiatalokhoz, nem volt progresszív, merész, vidám
Hogy csináltam volna én? (a levezető sörözésben fogant hirtelen ötletek)
- az egész teret bejátszottam volna, több kis színpaddal, melyek felváltva, egymásnak válaszolgatva adták volna a cirkuszt
- a Polgármesteri Hivatal épülete kínálja magát, erkélyei vannak, sok, nagy ablaka, ezt kihasználva, ott táncosok, jelenetek, vagy csak vetítés az épületre, vagy zenészek
- a gördülő táncosokkal be a nép közé, le s föl a téren
- kapcsoltam volna Isztambult, a másik idei EKF várost: hela törökök, voltatok már itt, megint együtt vagyunk! - öröm, az Aya Sophia alől integető fekete szemű török tesók
- a fasz tudja, csak egy ötlet: óriásbábokkal Pécs ikonikus alakjainak megjelenítése jól felismerhetően, ráírva akár, Janus, és Zsolnay Vilmos, és Lomb Kató ( hoppá!), és Rátgéber, stb.
- a sokszinű diákváros hangulatának felvillantása képpel, egyetemistákkal, színekkel, nyelvekkel
- a helyi nemzetiségiek bemutatása nem csak egy tánccal, és a végén egy közös tánccal
- a világ legnagyobb sajtos-tejfölös lángosát mint lebegő UFO-t ereszteni a tér fölé, belőle egy lézerpallón kilépkedne közénk Páva Zsolt és Hiller István, akik szolmizációs jelekkel és hangokkal megnyitják az évet
- valahogyan magyarni, azaz kifejezni, hogy " itt vagyunk, magyarok vagyunk, itt a kultúrfőváros és ez jó", de azt nem tudom hogy kéne, mert már mindent prostitualizáltak ez ügyben
- a csúcsponton a Kispál és a 30Y közösen húzza a fülünkbe az általuk írt új EKF dalt
Következtetés
A tervek szerint a magyarni ige még azt is fogja majd jelenteni -a fent írt angolon kívül - hét civilizált nyelven, hogy "ropogós kacsasültet eszem idei uborkasalátával, miközben Yehudi Menuhin a "Csak egy kislányt" húzza a fülembe". Hát Pista, ez még arrébb van. Puszillak lentről, Pécsről.
Fent
Lent
