Sikkerhedstaendstikker II.
Szilveszter. Hova rohant a kihalt és sötét Szent Mór utcán tizenhárom illető elsején este? És mi ez a rémes szó a címben?
Klasszikus magyar-dán évbúcsúztatót rendeztünk. Kedvünket nem szegte a 31-én bánatosan ömlő eső, együtt főztünk, meg szigszalagoztunk, vagy mi ez, amivel feldíszítjük ilyenkor a lakást, ja, szerpentin, meg gyertyafényes vacsora, meg pezsgőben hibiszkuszvirág, meg buliválogatás CD, tánc, Himnusz, amit már rég ciki énekelni, sőt szinte végighallgatni is, de teszek rá, én éneklem.
A dánok is hozták a saját szilveszteri dolgaikat, és nagyon jól tették! Sütöttek mandulás süteményt, tüzijátékoztunk, és játszottunk egy dobókockás társasjátékot, ahol különböző, a felismerhetetlenségig becsomagolt tárgyakat nyertünk el egymástól, mint például egy doboz dán gyufát. (Biztonsági gyufa - ezt jelenti a cím.)
Elsején lencse, séta az erdőben, majd este elnéztünk a Humánpláza nevű kocsmába. Hazafelé a gyerekek kezdték a fogócskát, de valahogy a felnőttek is belekeveredtek, és sivalkodva szaladtunk mindannyian az úttesten, egymás vállára ütve a fogót, az ötéves és az ötvenéves is. Jókedvvel. (Bőséggel, :P!) Amikor már a kávéval is majdnem koccintottunk, de tényleg, elindult a mozdulat, akkor tudtuk, hogy ideje befejezni a Szilveszteri Víg Napokat. Skol!
fotó: Király András
