Nem félünk a farkastól
De, én félek. Ezért amikor Ő, és Inszomnia barátnőm rámköszönnek háromkor - "Szia Ellenőr, te ébren vagy?" -, akkor hatkor felhúzom a sportcipőt, és elfutok előlük a város fölé. Jó reggelt gróf Leiningen, Magaslati út, Bazilika, április. Pécsett a hajnal is jó.
A Pálosokig
Kávét inni még sötétben, de mikor már a rigók énekelnek. Játszásiból felvenni a futóórát, pulzusmérőt. Indulni. Hegynek fel elkocogni a Tettye tér felé, a Pécsi Borok épülő Házának szokásos megnézése. Jobbra felnézni, a szobor ott van, vár.
Tettye téren átfutás, már néhány kutyás jön szembe. Jobbra a Pintér kert szivárványkapus bejárata. Tudva, hogy vidám rész jön, már előre örülni. És tényleg: rálátni a kékkapus házra, felette a Havihegyi kistemplomra, és a városra.
Beszkennelni a képet, Hőerőmű, Kertváros a peremen, nézni Vokány és Palkonya felé. Megfogadni, hogy Szilviéket felhívni, meghívni. Tovább. Az úton még nincs autó, néhány nyitott ablak, kávéillat, Reggeli Krónika. Belesés üres konyhákba. A Pálosok templomnál csak egy kicsit gondolni arra a Valakire, aki egy fényképen nevetve integet ezen a lépcsőn 63 nyarán.
A Surányi utcától a Vértanúkig
Tovább a kedvesgyógyszerészek, a francia ember bisztrója, a tündérpostáskisasszony felé; vagyis a Surányi Miklós útra. Kigondolni, hogy ezt az utcát meg kell írni. A Vilmos utcán meredeken le, lassítva, boka ki ne menjen a lejtőn. Ugatós kutya, nem bambulni, nem megijedni tőle. Leereszkedni a városba, örülni a Négytornyú templomnak.
Kicsit visszakanyarodni az Aradi Vértanúk sétányának az elejére a Barbakánnal szembe. Végigkocogni a furcsa mellszobrok előtt, végigmondani a nevüket, gróf Leiningen Westerburg Károly mennyire fiatal volt! Az alagút előtti kereszteződésben szemben megnézni a dombtetőn a város legszebb villáját, balra fordulni, hegynek fel, Hunyadi János út.
A gyerekorvos asszisztensnőjét kilesni, a másik oldalon cigizve sétál munkába, most egészen más, rejtélyesebb az arca annál, mint amit a rendelőben mutat. Befordulni a Kaposvári utcába. Számos átjáró, nyíló kapu. Meredeken fel, nagyon lassan, vonszolódva.
Jobbra a Titkos Kertem, a 20 szám alatt. Eladó, mindjárt lakópark lesz a helyén.
Előtte helybenfutás. Vágyakozás befelé, ott kéne feküdni a hátralévő időben.
Nem bánt az, csak megkóstol
Továbbfutás, végre az endorfinfröccs, ezért egy új lendülettel utolsó pillanatban szökés a Farkastól. (...a felszínességemtől, a restségemtől, az újszülötteim és haldoklóim szomorú szemétől, a jól begyakorolt szerepeimtől, a gonoszságomtól, a gondolattól, hogy el kell innen menni, a gondolattól, hogy már nem...) Most jó, felérni vissza a Magaslatira, csak a futás van. (Ervin szigorú tekintete: Ne forgácsolja szét magát!) Jelen.
Tettye téren vissza, egyre több kocogó, kutyás jön szembe, a boltoslány kávézik az ajtaja előtt, int, fényes, fekete haj, de sukár ez a csaj. (Mi az a sukár?)
A Tettye park egyik fájának tövében a lyuk, belecsúszás, lehuppanás az asztal mellé,
a Nyúl felmutatja a zsebóráját, "Ugye tudod, hogy elkéstél?" Tudom. De hol a Kalapos? Ja, az is én vagyok!
Lyukból kimászás, nagytáskás kisfiú a buszmegállóból komolyan nézi, haza.
- Milyen volt a futás? - Nagyon jó! Mártának is ezt kellett volna csinálnia!
Zuhany. A Farkas utolérte és megette a Nyulat, most ő mutatja az órát:
"Kövér ne feledd, két hónap múlva búcsúbuli!" Jó, jó.
Géphez ülés, meghívók megírása.
(A hétvégén Medvehagyma fesztivál és Fringe! Ha nem tudsz eljönni, majd elmesélem.)