UPDATE! És azért is örül mert ez az útszakadás nem az ő szakaszán történt.
Ahogy a kép is mutatja, Független Mérnök társam örül, mert az új autópálya - hála az ő munkájának is - remekül működik. Ha, - mint ma kiderült - , nem is mindenhol...
Gratuláció! És minden egyéb!
Nemcsak Baranya, például az Őrség is csodás. Kicsiny fesztivált tartottak Őriszentpéteren Pünkösdkor, s nálam sokkal érdekesebb pécsiek is voltak, mert ezek mindenütt ott vannak. Végre megint egy giccsposzt!
Mi ez az egész?
Tizenhét éve van, én négy éve látogatom az őriszentpéteri Virágzás Napjait. Művészeti és szellemtudományi fesztivál, mondjuk így. Háromnapos állapot, mikor az ember malomból-pajtából átalakított közösségi házban, s a köztük lévő réteken teng-leng a barátaival, ténfereg hol kávéval, hol vörösborral a kézben, diskurál, felhőt bámul, szappanbuborékot fúj gyerekkel, Mozartot hallgat kistemplomban, Apor cimborája zongorajátékát reggel a büfében, mérhetetlen okos emberek előadásait, arról, hogy hogy lehet kibírni a huszonegyedik századot, majd Európa Kiadó koncerten pálinkázik csapatával a koranyári alkonyatban. Ez. (És van, aki hiányzik, nagyon.)
Hely
A Balatonfelvidék, Baranya, és az Őrség tudja legjobban hazánkban a tájból sugárzó derűt.
Ha ezen helyeken van az ember, vagy csak átmegy rajta, azt mondják a lombok, dombok, főleg májusban, hogy nyugi. Nincs baj. (Dehogynincs.) A cumulusok tornyosulnak, Misztikus Mariann szerint csak Pünkösdkor vannak ezek a határozott kontúrú tejszínhab felhők, soha máskor.
Programok, emberek, egyebek
Reggelente félórás zongorakoncert jár a kávé mellé a büfében, majd előadás mindig másról, idén például arról, hogy hol a szabadság mostanában. Majd ókeresztény Jézus ábrázolásokról mesél a téma pécsi kutatója, Heidl György - PFILF, interjú vele a jövő héten -, délután megint Heidl, most a zenéje, koncert az Árpád-kori templomban, Lovasi András - végtelenül rokonszenvesen - és Bognár Szilvia - szívszorítóan - negyedik századi himnuszokat énekel**. (A gyönyörű pécsi csellistát nem tudtam lefotózni a Csinos Nő rovatba, afranc.) Akácillat, dalosmadarak muzsikálnak velük, betolakodnak a nyitott templomajtón. (Giccsfaktor: 10.) Este Kepes mesél, mindegy miről, bármiről. Másik este Víg Mihály Cseh Tamás dalokat énekel, majd Makám, végül Menyhárt Jenő a szabadtéri színpadon. Pálinka, barátok, esteledik. (András komám felhív közben, és közvetíti a telefonba a balatoni fülemüle csattogást, összgiccsfaktor: 10.) S végül ma délben Vukán György döbbenet koncertje a magyarföldi fatemplomban, felette habfelhők, megint. Félisten Víg Mihály tőlem pár méterre a fűben heverve hallgatja. Véletlenül hallja azt is, hogy Parányi Sertéssel torzsalkodok egy napszemüvegeltörési ügyön. Később, szóba elegyedve, nevelési tanácsokat ad, arcán a szokott félmosollyal, azt mondja, nem kell kiabálni a gyerekkel, és nem szabad azon röhögni, hogy a gyerek lehülyéz. (Dehogynem.)
A cumulusok meg közben tovább tornyosulnak a fejem felett.
* A posztcím kapcsán, eszembe jutott a dal, amiről nagyon kevesen tudják, hogy Vincze Zsigmond és Kulinyi Ernő zsidó származású szerzők írták 1922-ben, a Hamburgi menyasszony című operett betétdalának. Kulinyi Ernő munkaszolgálatosként halt meg az internáló tábor felé menet, 1945 februárjában.
**Silány minőségű mobiltelefonos felvétel a koncertről, bocs. De még így is szép.
A pécsi Tettye patak észrevétlen folyik a szokott mederben, általában. De most, őrült május van. És tényleg. Enikő mondta nézzem meg: elsodort Vince utcát, frissen felújított burkolatot, mindent. Áááááá, haaammmmm!
Update! Egyik zenész hozzászólt, és ezért van új kisfilm is!
Elkezdődött a Török Tesók Hete is, müezzin szólt a Városháza tornyából, persze lemaradtam róla, pedig azt mondják csodaszép volt. (Még lesz szó róluk.) De most lássuk az utcazenészeket, akik a május beköszöntével megszaporodtak a téren, zeng bong a belváros, délutánonként tiszta Párizs az egész. Tiszta Pécs.
Fiatalkoromban a hadikommunizmus durva lapátkeze érzékeny tarkómat megszorította párszor, ám akkor is, mindig, adtam az utcán zenélőknek, hacsak egy húszast is. Mert ha valaki muzsikával színesíti ezt a csodás, szép világot/sanyarú sorsot, azt szerintem díjazni kell, bárhogy is állunk a kurva pénzzel.
A Harmonikás Ember
A Színház téri pad a rendes helye, egész télen ott ült a párnáján, és nyomta a hermonikát. Januárban este fél hétkor hát, nem volt az a fiesta hangulat a Király utcában, néhányan siettek csak haza a Barátok köztre összegombolt nagykabátban, sötét és hideg volt, és nem volt kedv semmihez, csak haldokolni, de ő rendületlenül nyomta a Keresztapa főtémáját.
Jól zenélt. (Aki januárban utcán zenél, jól zenél.) A tavasz jöttére elolvadt, hónapok óta nem láttam. Lehet, novemberben ismét előkerül, de akkor én már más téren sietek át...
Nem engedte magát lefotózni. Szerettem.
A Kalapos Bendzsós
Viszont visszatért a Kalapos Bendzsós, ezek szerint Ő váltja a Harmonikást a Színház téren! Pazarul bendzsózik, remek a hangulat délutánonként a séta alatt, játszik mindent, külön mosollyal díjazza, ha táncolnak a zenéjére. (Rajta!) Szeretem.
A Pánsípos
A semmiből tűnt fel idén márciusban, főleg a Jókai téren zenél, titokzatos inka arcot figyelhetünk meg a pánsíp felett, a tér életre kelt tőle. Akik átmennek előtte mosolyognak maguk elé, zene van. Megjelent tehát, mint Tigris, szeretem. (Mindig ül mellette egy csaj, szerintem a barátnője, együtt pakolnak el a végén.)
A Hegedűs és a Gitáros
Két srác nyomja a Ferencesek utcájában néha, ha belemelegednek, elszállnak fel. Megkérdeztem őket, nem iskolában tanulták, csak úgy, maguktól. Szeretnivaló legények ezekben a kalapokban, mint a kisfilmen látható, hallható. (Amelybe 0:37-nél Parányi Sertés, az én kis madártejecském is betolakodik.)
Az Antikvárius Fiú
A kedvencem! A Ferencesek utcai Antikvárium előtt ül, ott dolgozik, ha nincs forgalom, zenél. Néha kijön hozzá a főnöke kutyája, mint a kisfilmen is látható. Saját dalait énekli, arról, hogy vegyünk könyvet, meg hogy a pécsi boroktól fejfájós az ember, meg hogy a kultúra mindig az utolsó a sorban, meg a szerelemről, persze. A "Batmanek öltözöm" című dalából "Az idővel kéne cicázni" - a kedvenc sorom tőle, meg az, hogy "szeretlek, te hülye".
Ahogy feltűnik egy csinos nő, rögtön szerenád lesz az utcazenéből, mosolyogva énekli az elhaladó csajnak a dalt, de a nők, a hülyék, rá se néznek, mert zavarban vannak.
Pedig annyira ragyog! Szeretem-e?
Az Egyéb Versenyzők, újabb felvétellel
Vannak a fiúk színes napszemcsiben, akik minősíthetetlen színvonalon s egyben bájosan nyomják a Szállj el kismadár-t.
Kommentelt az egyik zenész közülük, és beküldte egy másik formációjának felvételét. Valóban a Spanyolszakosak is szoktak énekelni itt a Király utcában. (Csak amikor a cikkhez fotóztam filmeztem, azon a héten nem találkoztam velük.) Pedig kiváló hangulatot nyomnak! (Mint a filmen is látható.) De a "Szállj el kismadarat" egyrészt nem teljesen ugyanez a csapat prezentálta, másrész hát az éppen nem jött össze, nem voltak összehangolva a gitárok, vagy ilyesmi. :) Sebaj, a Manu Chao nagyon rajul összejött!
Meg van a Csöves Csávó, aki egy hatalmas műanyag csőbe, mint didjeridoo-ba mondja reppelve, hogy neki cigire meg borra kéne egy kis pénz, nem kamuzik. Hatalmasat nevettem, szerettem.
Van pécsi utcazenészed? Adj neki pénzt! Írd meg nekem!
És megint Update! xhetetlenxx mellett igig, roterüben és sbenyó is beleszól a posztba!
Gyűjtöm a pécsi szlenget, zabálnivalóak a városlakók, mikor kimondják ezeket a furcsa szavakat. Két évvel ezelőtt, ha kihallgattam volna a vasárnapi vásárban azt a példamondatot, hogy "Szia tüke, csak speciért ugrottam be, sietek, de hívlak majd stabilon és bekapunk majd valahol egy wimpit!" , hát, kínaiul lett volna. De ma már világos lenne.
Tüke
De jure szőlőtőkét jelent, de facto a legalább három generáció óta őshonos pécsi polgár neve, akinek van egy kis vagy nagy szőlője valamelyik városközeli dombon. Megoszlanak a vélemények: egy törpe minoritás szerint mindenki ~, aki itt él, és szereti ezt a várost. (Én.)
De hallottam már olyan véleményt is, hogy a "lúzer bunkó" -t is így hívjuk itt. (Engem.)
Úgy vettem észre, az igazi ~-k csínján bánnak ezzel a szóval.
Speci
Az a nagy zacskóban kapható, hungarocellízű, kukacalakú kukoricapuffancs, amiből a gyerekek, az ostoba kis fajankók, bármennyit fel tudnak falni.
Stabil
A vonalas telefont hívják itt így némelyek. Ez mennyire cuki má?
Wimpi
A piacon, büfékben kapható helyi hot dog: kifli hosszában felvágva, benne virsli, azon reszelt sajt. (És mindig dupla a w-vel van kiírva.)
Van Pécsi Szavad? Muti!
Döcihinta, vagy döcögő, írta xhetetlenxx
A libikóka, azaz mérleghinta pécsi neve. Döcihinta! :D
Barac szintén xhetetlenxxtől
Lehet urban legend, lehet nem, de kollégája szerint a pécsiek néha így mondják a barackot. Hát ez is: :D Ezen szó pécsiségét sbenyó is megerősítette, nagymamája így hívta a barackot
otthol, igig gyűjtése
otthon, azt jelenti
Szalon bambi, szintén igig
Szalon sör
Tutyi, roterübentől
A papucs pécsi neve, magam is olvastam egy Pécsről szóló pöttyös könyvben kiskoromban, Gergely Márta A mi lányunkban!
Fötörni, szintén roterüben
Sietve menni, gyorsan gyalogolni. :DDD Példamondatot, felszólító móddal, könyörgöm!
Hegyző, még mindig roterüben
Ceruzahegyező
Szappany, sbenyótól
Szappan
Megkenyi, sbenyó
Megkeni, pl. a kenyeret vajjal
"És ez hogy?", sbenyó
"És ez mennyibe kerül?", kérdezik a piacon a pécsi nagymamák, de hozzá kell tennem az én Mamcsókám is ezt kérdezte a paradicsomárustól a Dunakeszi piacon 1979-ben, úgyhogy ez nem helyi szleng, viszont kedves.
Pécs egyik városrésze TV toronyból. Alant nyüzsögnek a specik és a tükék.
Eozin nevű pécsi bloggertársam fotója.
Addig tököltem a Pécset széttúró-útépítő, akkurátusan végigfényképezett leleplező poszttal, hogy kurva Index megcsinálta a héten, így jártunk.
De azért ezt: a néhány napja átadott Széchenyi teret ma már vidoran bontották a munkások, eltörött a cső, íme a Megnyitóra-Kész-Legyen-Ám-a Főtér-prodzsekt gányolás eredménye. Grat.
A Széchenyi téren fotóztam le őket, Sophie félig spanyol, félig német és szerelme, Alex, teljesen német, mindketten egyetemisták. Orvosira járnak ide, nagyon szeretik Pécset.
Voltak PEN-en, imádták. Meg úgy általában imádnak élni, az derült ki beszélgetésünkből.
Na, ez látszik is rajtuk.
Eredeti téma: Laptop Geek. Blog.hu-ra alkalmazta: a Blog.hu Sablonok a Népkertben. Átdolgozta: Király András.